A kutyák babéziózisa

A kutyák babéziózisa

 Mi okozza?

A kutyák babéziózisát a Babesia canis nevű egysejtű parazita okozza. Ez a kórokozó a kutyák vörösvérsejtjeiben élősködik. Más állatfajoknak is van hasonló parazitája, a babesiák fajspecifikus élősködők.

Hogyan fertőződik a kutya?

A Babesia canist a Dermacentor reticulatus kullancs juttatja a kutya keringésébe. Ez a kullancsfaj mostanra az egész országban elterjedt, bárhol előfordulhat. Jellemzője, hogy a fej mögötti része, a pajzs, barnás hálózatos mintájú. Az emögött található potroh vérszívás során eredeti méretének többszörösére növekedhet.

Mi történik, ha a Babesia a kutyába kerül?

A babesiák a vörösvérsejteket támadják meg, bennük elszaporodnak, majd a vörösvérsejtek szétesnek és a kirajzó paraziták újabb vörösvérsejteket támadnak meg. Ezért a kutya vörösvérsejtjei tönkremennek, elpusztulnak, a beteg vérfogyottá válik. A roncsolódott vörösvérsejtek a lépbe kerülnek, a kioldódó vérfesték pedig a vesén keresztül kezd el ürülni. Mivel a vérfesték (a hemoglobin) elég nagy molekula, eltömi a vese kanyarulatos csatornáit, aminek veseleállás lehet a következménye.

Mik a babéziózis tünetei, hogyan diagnosztizáljuk a betegséget?

A betegség lappangási ideje 1-2 hét (2-20 nap). A kutya néhány óra alatt kedvetlenné, gyengévé, elesetté válik, az eleséget visszautasítja. Ha a gazda megteheti, mérjen hőmérsékletet (végbélben) és magas láz (40°C fölött) esetén azonnal forduljon állatorvoshoz. Ha a kutya kötőhártyáit, nyálkahártyáit megnézzük, azok porcelánfehérek vagy sárgás színűek. Ezután 1-2 napon belül a vizelet barnássá (kóla-színűvé) válik a vörösvértestekből kioldódott vérfesték (hemoglobin) miatt - ekkorra a veseműködés általában már komolyan károsodik. Hányás, hasmenés, ritkán idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. Kezelés hiányában a betegség gyakran halálos.

Az állatorvos megméri a beteg lázát és fizikálisan megvizsgálja a kutyát. Amit ilyenkor tapasztalni szoktunk: láz, vérfogyottság, sárgaság, duzzadt lép, elesettség, előrehaladott esetben a veseelégtelenség tünetei. Vért veszünk kenetkészítés céljából, illetve laborba is küldünk mintát a veseműködés ellenőrzésére. Mi a kenetet helyben megvizsgáljuk. Nagyon kezdeti esetben a vérkenet negatív lehet, vagyis nem találunk babesiát a vörösvérsejtekben, de általában megtaláljuk a parazitákat.

Hogyan kezeljük a babéziózist?

 A parazita elleni gyógyszer egy speciális injekció, mi minden hirtelen lázassá váló kutyának beadjuk még a vérkenet eredménye előtt. Egyes esetekben szükség lehet 2 nap múlva egy ismételt kezelésre.

 Amit az Imizol injekcióról tudni kell:

õ  Az injekció beadása fájdalmas. Ezt hígítással, illetve gyulladásgátló és helyi érzéstelenítő hozzákeverésével mérsékeljük.

õ  1 órán belül hányást és hasmenést okozhat, ez kezelés nélkül elmúlik.

 õ  A beadás helyén néha duzzanat képződik, ez azonban néhány hét alatt felszívódik.

A terápia részét képezi továbbá a lázcsillapítás, antibiotikum, B-vitaminok adása, szükség esetén infúziós kezelés.

Mi a betegség kimenetele, mik lehetnek a szövődmények?

 A babéziózis kezelés nélkül halálos lehet. Az elhanyagolt, későn kezelésre kerülő betegek esélyei is igen rosszak. Viszont a betegség kezdetén elkezdett kezelés tökéletes gyógyulást eredményez. A betegség átvészelése tartós, hatékony immunitást nem vált ki, ezért egy kutya akár többször is megbetegedhet babéziózisban.

A babéziózisnak az alábbi szövődményei lehetnek:

õ  léprepedés: a lép, mint a „vörösvérsejtek temetője” a betegség folyamán normál mérete többszörösére duzzad és igen sérülékennyé válik, ezért ütéstől óvni kell kb. 2-3 hétig (nincs futkosás, birkózás)

õ  veseelégtelenség: a kioldódó vérfesték eltömeszeli a vese kanyarulatos csatornáit, emiatt a veseműködés károsodik, ami súlyos, akár végzetes is lehet

õ hasnyálmirigy-gyulladás: ha a szakszerűen kezelt kutya nem lesz jobban, hányás-hasmenés, hasi fájdalom jelentkezik, ez hasnyálmirigy-gyulladás kialakulását jelentheti. Kezelhető szövődmény, maradványtünet nélkül gyógyítható

õ immunhemolitikus anaemia: időnként előfordul, hogy a parazitákkal fertőzött vörösvérsejtet az immunrendszer idegenként ismeri fel és ez akkor is így van, amikor már a fertőzés megszünt. Emiatt az immunrendszer az egészséges vörösvérsejteket is elpusztítja, aminek hasonlóak lesznek a tünetei, mint magának a babéziózisnak, mivel a kórtani folyamat azonos (vörösvérsejt-szétesés). A betegség tartós kezelést igényel.

Hogyan előzhető meg a betegség?

 Alapvetően két lehetőség van: védekezhetünk a babesia ellen, illetve a terjesztő kullancsok ellen.

A babeziózis ellen létezik vakcina, de teljes, tökéletes védelmet nem ad, csak a betegség által okozott károkat mérsékli. A vakcina rázkódásra érzékeny, ezért szállításnál, illetve a felhasználásánál óvatosan kell eljárni. Két alapoltást követően hat havonta ismételten be kell adni.

Elterjedtebb és praktikusabb a betegséget terjesztő kullancsok ellen védekezni, amire többféle lehetőség is van: nyakörv, cseppek („spot on” készítmények), tabletta, ultrahangos riasztó, spray. A választandó módszerről az állatorvos több szempont figyelembevételével fog javasolni az ön állatának megfelelő védekezési módszert.

A kullancsok elleni védekezés lehetőségeiről nemsokára bővebben olvashatnak honlapunkon.

Toxoplasmosis

Mi az a toxoplasmosis?

A toxoplasmosis egy egysejtű parazita által okozott fertőzés, illetve megbetegedés.

Mi okozza?

A Toxoplasma gondii nevű 10-12 µm nagyságú egysejtű parazita, amelynek a végleges gazdái a macskaféle ragadozók, köztigazdája viszont bármely emlősállat és az ember is lehet.

Hogyan terjed?

A fertőzőképes oocystát (a parazita bélsárral ürülő formája) a végleges gazda /a macska/ üríti bélsarával. A macskák általában a fertőződésüket követően életükben egyszer, rövid ideig ürítik a T. gondii oocystákat. Rendszerint kölyökkorban fertőződnek, a rövid oocysta-ürítési időszak után már soha nem fognak toxoplasmát üríteni. A meggyengült immunrendszerű macskák azonban újra üríthetnek oocystákat. Az immunrendszer gyengeségét okozhatja más parazitával történő fertőződés, illetve egyéb immunrendszert gyengítő macskabetegségek /pl. leukózis vagy FIV-fertőzöttség/.
A köztigazdák a macskabélsárból származó oocystákkal fertőződnek és bennük szöveti cysták alakulnak ki. A köztigazdák bélsarukkal nem ürítenek semmilyen fertőzőképes Toxoplasma-alakot!
Azonban a bennük levő cysták is fertőzőképesek, amennyiben a végleges gazda vagy más köztigazda elfogyasztja a fertőzött állat húsát. Ez azt jelenti, hogy az ember is fertőződhet nyers hústól /tatárbifsztek, fasírt nyersen történő kóstolgatása, stb./

Mi, emberek hogyan fertőződhetünk toxoplasmával?

Fertőződhetünk oocystával, ha macska-bélsárral szennyezett zöldséget-gyümölcsöt nyersen fogyasztunk. Fertőződhetünk cystával, ha fertőzött köztigazda húsát kellő hőkezelés nélkül fogyasztjuk.

Mik a fertőzöttség tünetei?

Felnőtt, egészséges ember általában tünetmentesen vészeli át a fertőződést. Azonban a meggyengült immunrendszerű emberekben súlyos idegrendszeri és szemtünetek alakulhatnak ki, illetve egyéb általános tünetek /a cystákat tartalmazó szöveteknek, szerveknek megfelelően/ jelentkezhetnek.

Toxoplasmosis és terhesség

Terhesség alatti toxoplasmával történő fertőződés esetén az anya általában tünetmentes, de a parazita a magzatra veszélyt jelenthet: vetélés vagy akár súlyos veleszületett megbetegedés /vízfejűség, meszes területek az agyban, szemtünetek/ formájában. Ezért javasoljuk a várandós nőknek, hogy a földről származó zöldségeket-gyümölcsöket csak mosva-hőkezelve fogyasszák, húskészítményeket szintén jól megfőzve-átsütve egyék, illetve a családban levő macska alomját ne ők takarítsák.

Segítség, pozitív lett a toxoplasma-tesztem, mi lesz a magzatommal?

Ha a fertőződés lehetősége fennáll, érdemes kérni a toxoplasma-fertőzöttség vizsgálatát. Praktikusan a terhesség korai szakaszában /ha esetleg abortusz lenne szükséges/. A
pozitív eredmény sem ok az elkeseredésre /sem a házikedvenc macska száműzésére/, ugyanis a pozitivitást kétféle, a parazita ellen termelődő ellenanyag okozhatja: az IgG-típusú a friss fertőződést jelzi, az IgM-típusú a régebbit. Ezt a két típust a tesztek képesek elkülöníteni. A régebbi fertőzöttség esetén nincs tennivaló, az anya immunrendszere a régebbi fertőződéskor kellő védelmet alakított ki ahhoz, hogy a magzata se károsodhasson. A friss fertőződés esetén lehetőség van abortuszra vagy a terhesség alatti gyógykezelésre - ezt mindig a kezelőorvossal kell megbeszélni.

Érdemes-e tesztelni a család macskáját/macskáit?

A macskák életük során nagyon rövid ideig ürítenek Toxoplasma-oocystát, ezt a rövid intervallumot nehéz „belőni" ahhoz, hogy igazoljuk a parazita jelenlétét a bélsárban. Szerológiai (vér) vizsgálatokkal igazolható a macska fertőzöttsége is, de a parazita fejlődésmenetéből adódóan a parazita ürítését nem bizonyítja.

Hogyan kezelhető?

A tünetmentes fertőzött macskákat nem kezeljük, mivel jelenleg nincs olyan gyógyszer, ami maradéktalanul kiírtaná a parazitát vagy meggátolná az esetleges oocysta-ürítést. A tüneteket mutató köztigazdákat, amennyiben élelmiszertermelő állatról van szó, szintén nem kezeljük /kényszervágásra kerülnek/. Tüneteket mutató házikedvencnél azok a gyógyszerek jönnek szóba, amiket embereknél is használnak, de az eredmény kétséges és maguk a gyógyszerek sem veszélytelenek, mivel hosszabb távon kell adagolni ezeket.

Hogyan előzhetjük meg a fertőződést?

Húst, húskészítményt csak hőkezelve szabad fogyasztani /megfőzve, jól átsütve/. Földről származó zöldséget, gyümölcsöt is alaposan megmosva, terhesek hőkezelve fogyasszanak. A húst nyersen ne kóstolgassuk /fasírt fűszerezése/, a húsfeldolgozásra használt deszkát rendszeresen fertőtlenítsük, más élelmiszer feldolgozására ne használjuk.
A macskaalmot terhes nő ne takarítsa, az alomtálcát rendszeresen tisztítsuk, fertőtlenítsük, a macskával, alomjával, fekhelyével való foglalkozás után mindig mossunk alaposan kezet /szappan, meleg víz/.
A macska ne aludjon az ágyunkban, de legalább a gyermekek ágyától tartsuk távol. Macskával való foglalkozás után a gyerekek is mossanak kezet /szülő ellenőrizze/. Étkezés közben ne foglalkozzunk a macskával, ne etessük kézből. A gyerekek ne vegyenek semmit a szájukba a játszótéren /a homokozót sok kóbor macska látogatja/.
Ha ezeket az alapvető higiéniai előírásokat betartjuk, a fertőződésnek igen kicsi az esélye, még akkor is, ha több macskával osztjuk meg otthonunkat.

Szívférgesség

Mi okozza, hogyan fertőződhet a kutyám?

A szívférgességet a Dirofilaria immitis nevű fonalféreg okozza, amely 10-30 cm hosszú karcsú féreg. Általában kutyafélék szívének üregeiben illetve a tüdőartériában élősködik, de megfertőzi a macskát is /kevés féreg tud bennük kifejlődni és inkább idegrendszeri tüneteket okoz/ és az embert is /bennünk nem teljes a parazita fejlődési ciklusa/. Köztigazdái különböző szúnyogfajok /többek közt a dalos szúnyog/, amelyekbe vérszíváskor kerülnek a fertőzött állatból a mikrofilariák /vagyis a féreg lárvái/. A szúnyogban 2-3 hét alatt alakul ki a fertőzőképes lárvastádium, ami a szúnyog csípésekor kerül az újabb áldozatba. A fertőzött állatban a mikrofilariákból 3-4 hónap alatt alakulnak ki a felnőtt férgek. A nőstény férgek nem petét raknak, hanem rögtön mikrofilariákat „szülnek". Ezek a beteg vérkeringésébe kerülnek, ahonnan szúnyogcsípéskor a szúnyogba kerülnek.

Hol fordul elő ez a betegség?

Sokáig Európa déli országaiban /a mediterrán térségben/, az Egyesült Államokban, Afrikában, Ázsiában volt ismert ez a parazita, de a globális felmelegedésnek köszönhetően olyan területeken is megjelenik, ahol eddig nem élt. Behurcolt esetek már közel 30 éve ismertek voltak, de újabban ún. autochton /nem behurcolt, helyben fertőződött/ esetek is ismertek. Így hazánkban is diagnosztizáltak szívférgességet kutyában, sőt görényben is, a déli országrészben.

Mik a betegség tünetei?

A szívben levő férgek szívbelhártya-gyulladást okoznak, az erekben pedig trombus- illetve embolus-képződést váltanak ki. Mivel a szív nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, a gyengült keringésre jellemző tünetek alakulnak ki: fáradékonyság, ájulás, fogyás, köhögés, cianózis, vizenyő-képződés. Előfordul vérvizelés, illetve ritkán idegrendszeri tünetek is / ez utóbbi főleg macskában/.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A keringési elégtelenség a tünetek alapján kimondható, az oki diagnózis /ti. hogy Dirofilaria okozza/ vérvétellel igazolható, a lárvák kimutatásával és faji meghatározásával /a Dirofilaria repens mikrofiláriáitól való megkülönböztetés fontos/. A vért estefele érdemes venni, mert a mikrofilariák kirajzása a szúnyogok aktivitási idejével szinkronban történik. Ezen kívül a fertőzöttség immunológiai módszerekkel is megállapítható. A szív ultrahangos vizsgálatával a felnőtt férgek is kimutathatóak.

Hogyan kezelhető a betegség?

A keringési elégtelenség megfelelő gyógyszerekkel kezelhető, de a férgek biztonságos elpusztítására nem nagyon van gyógyszerkészítmény. A felnőtt férgek elpusztítása súlyos keringési tüneteket okozhat /az embolus-képződés miatt/, de az elpusztult férgekből felszabaduló toxikus anyagok súlyos-és sokszor végzetes-allergiás tüneteket és shockot okozhatnak. Ugyanez igaz a hirtelen, nagyobb mennyiségben elpusztuló mikrofilariákra is. Ezért a mikrofilariák elpusztítása csak fokozatosan történhet, a felnőtt férgeket pedig válogatott esetekben esetleg műtéttel lehet eltávolítani. Emiatt a kezelés helyett a megelőzésnek van nagyobb szerepe és biztonságosabb is.

Hogyan előzhetem meg a kutyám fertőződését?

Két útja van a védekezésnek: a köztigazda szúnyogok elleni védekezés és az esetleg a vérbe kerülő mikrofilariák elpusztítása. A szúnyogok ellen spot on készítmények vannak forgalomban, melyeket 4 hetente a kutyára cseppentve folyamatosan védekezhetünk a szúnyogok ellen. A mikrofilariák elpusztítására spot on és tablettás készítmény is létezik, ezeknél nagyon fontos, hogy az endémiás területre utazás előtt már 1 hónappal alkalmazzuk illetve a visszajövetel után is még 1 hónapig alkalmazzuk. Érdemes az állatorvossal konzultálni, ha a kutyával külföldre szándékoznak utazni, az endémiás területen lakó gazdi már a növendék kutya esetében is gondoskodjon folyamatosan a megfelelő védekezésről, az állatorvos ebben is segítségére lesz.

Légynyüvesség (myiasis)

A csapadékos időjárás előcsalta a legyeket, melyeknek néhány faja kutyákban az ún. légynyüvesség okozója. Ezek a legyek /"húslegyek", „döglegyek"/a petéiket az élő állat testnyílásaiba, illetve sérüléseibe rakják. A kikelő lárvák a szövetekkel, szövetnedvvel táplálkoznak, ennek során jelentős fájdalmat okoznak a betegnek.

Melyek a veszélyeztetett állatok?

Elsősorban a kertben tartott kutyák, ha rajtuk ellátatlan sérülés, kezeletlen bőrgyulladás van, illetve bármely testnyílásukból váladék ürül. Ezért fokozottan ügyelni kell a hasmenéses állatra, a vizeletét tartani nem képes /inkontinens/ betegre /idős, gerincproblémás ebek!/, szukáknál a hüvelyfolyásra /pl. gennyes méhgyulladás miatt/.

Mik a tünetek?

A kutya nyugtalan, kedvetlen, sokszor étvágytalan, az érintett területet nyalja /ha eléri/, az elváltozott területen szabad szemmel is láthatóan légylárvák /"kukacok"/ mozognak. A bántalmat jellegzetes bűzös szag kíséri. Érdekes módon ezek a sebek soha nem gennyesek.

Mi a teendő?

A kutyát haladéktalanul kezelni kell, a szövetkárosodás és a jelentős fájdalom miatt. Mindenképpen állatorvosi ellátást igényel, melynek során az érintett területen a szőrt lenyírjuk, a lárvákat maradéktalanul eltávolítjuk, a sebet/sebeket kezeljük, antibiotikumot, fájdalomcsillapítót adunk, amiket még otthon is adagolni kell. Mivel a kezelés fájdalmas, általában bódításban végezzük /ezért kérjük, ne etessék meg a kutyát a rendelőbe hozatal előtt/. Javasoljuk légyriasztó készítmény alkalmazását is.

Hogyan lehet megelőzni?

Minden sérülést azonnal szakszerűen el kell látni /szőrnyírás, fertőtlenítés/, az inkontinens kutyát javasolt zárt helyen tartani, a nagy szőrzettel rendelkező ebek szőrét rendben kell tartani /a nemezes szőr alatt bepálló bőr is vonzza a legyeket/, az esetleges bőrgyulladást kezelni kell. A hasmenéses állatot rendszeresen tisztogatni kell. Ezenkívül van légyriasztó hatású készítmény /spot on/, melyet megelőzésképpen is lehet alkalmazni.