A szuka és a kölykök
TÉVHIT: „A nőstény kutyának jó, ha szül legalább egy almot."
VALÓSÁG: A probléma megértéséhez nézzük először röviden a nőstény kutya ivari működését. A kutya ivari ciklusa két fő részből áll: nyugalmi időszak (anösztrusz) és az ivarzási időszak (ösztrusz). Ez utóbbi további két részre osztható: az úgynevezett előivarzás, és a tulajdonképpeni ivarzás. Az előivarzás során történik a tüszők érése, ezt a kutya hüvelyéből ürülő véres jellegű váladék jelzi, ez az időszak – egyedtől függően – 7-12 napig tart. Ekkor a kan kutyák már komolyan érdeklődnek, de a szuka még nem fogadja el a közeledésüket. Az előivarzás végére a tüszők megérnek és a tüszőrepedéssel elkezdődik a tulajdonképpeni ivarzás. A megrepedt tüszők helyén
sárgatestek alakulnak ki, melyek vemhességi hormont (progeszteront) termelnek. A progeszteron is felelős a vemhességre jellemző tünetek, ösztönök és lelki állapot kialakításáért. Ezen – 5-8 napig tartó - szakasz külső jele a véres jellegű váladék feltisztulása, sűrűbbé (tojásfehérjeszerűvé) válása,
ilyenkor már a szuka is keresi a hím társaságát. A kérdés szempontjából fontos, hogy a tüszőrepedés (ovuláció) után kialakuló sárgatestek (melyeknek feladata a vemhesség fenntartása) akkor is hosszú ideig megmaradnak, ha nem történt párosodás. Tehát a tüzelés utáni 1-2 hónapos időszak hormonálisan nem mutat lényeges különbséget a vemhes és a nem vemhes kutyában. Ezt a jelenséget nevezzük álvemhességnek is, mely a nőstény kutyák egy részében akár tünetekkel is járhat (hízékonyság, az emlők megnagyobbodása, tejtermelés). A fentiek értelmében 
látható, hogy a vemhesség semmilyen hormonális, vagy érzelmi pluszt nem ad a kutyának az álvemhességhez
képest. Vagyis csak azért pároztatni egy nőstény kutyát, mert a vemhesség számára érzelmi többletet jelent, fölösleges.
A fentieket támasztja alá az a megfigyelés is, mely szerint a farkas falkában sem párosodik minden nőstény, csak az alfa pár. A többi álvemhes nőstény az alfa pár kölykeinek felnevelésében vesz részt, ily módon a legtöbb nőstény farkas számára természetes, hogy élete folyamán egyszer sem szül utódokat.
Csokoládé
TÉVHIT: „A kutyák szeretik a csokoládét."
VALÓSÁG: Kezdjük a legfontosabbal: a csokoládé a kutyák számára mérgező! A csokoládéban (illetve a kakaóbabban) lévő teobromin kutyákban súlyos vörösvérsejt károsodást okozhat, ezenkívül az édesség cukortartalma érzékenyebb egyedekben a fogak károsodását, túlzott, illetve gyakori etetése esetén elhízást, vagy akár cukorbetegséget is okozhat.
A táplálkozás kutatók vizsgálatai alapján kiderült, hogy ha a kutyákat választás elé állítjuk, akkor azokat az élelmiszereket részesítik előnyben, melyeknek magasabb a zsírtartalma, illetve - az esetleges hiány állapotoktól függően – bizonyos aminosavakban gazdagabbak, tehát véletlenül sem a szénhidrát (cukor) tartalom alapján szelektálnak.
Másrészt mi, emberek hajlamosak vagyunk (akár tudat alatt is) a saját ízlésünket kivetíteni a kedvenceink felé, 
melyet a kutyák (főleg az emberrel nagyon szoros kapcsolatban lévők) akár elvárásként is érzékelhetnek, tulajdonképpen azért kérik a csokoládét, mert ezt mi, a gazdáik „elvárjuk" tőlük. Idővel természetesen ez a viselkedés rögzül és kutyák „megtanulják szeretni" az édességet, vagy akár bármilyen más élelmet (pl. kenyér, keksz, cukor, stb.).
Összességében nagyon fontos, hogy kutyáinkat ne szoktassuk rá a nem nekik való, egészségtelen falatkákra!
Kullancs télen
TÉVHIT: „Télen nincs kullancs, ezért nem kell védekezni ellene."
VALÓSÁG: A kullancsok rendkívül ellenálló élőlények, a túlélésükhöz a legfontosabb a környezet magas nedvesség
tartalma. Amennyiben ez adott, képesek elviselni meglehetősen extrém hőmérsékleti viszonyokat is. Az enyhe csapadékos téli hónapokban megőrzik aktivitásukat, és ugyanúgy veszélyt jelentenek a kutyák (és az emberek!) számára. A kullancs veszély csak a száraz, igen hideg időjárás esetén (tartósan 0°C alatt) csökken. Az utóbbi évek változékony 
időjárású, de alapvetően enyhébb téli hónapjai alatt rendszeresen találtunk kullancsokat a rendelőnkbe behozott kutyákban, sőt a kullancsok által terjesztett betegségek is előfordultak. Ezek alapján egyértelmű, hogy a kullancs elleni védekezés egész éven át indokolt.
A fokhagyma
TÉVHIT: „A fokhagyma féreghajtó hatású."
VALÓSÁG: A fokhagyma ősidők óta ismert és használt gyógynövény, speciális hatóanyagai (pl. az allicin nevű fitoncid) immunerősítő, a szív- és keringési rendszerre gyógyító hatású, magas szelén tartalma miatt anti-oxidáns hatású és valóban van enyhe féregűző hatása. Azonban ez a hatás messze nem elegendő a kedvenceinkben előforduló számtalan fonál- és galandféreg faj megbízható és tartós eliminálásához. Tehát a fokhagyma nem helyettesítheti az állatorvosi féreghajtó készítményeket, viszont kiegészítésképpen pozitív hatása lehet.